Mackó hét a Méhecske csoportban

A néphit szerint február 2-án, Gyertyaszentelő napján ébred fel először téli álmából a medve, kijön a barlangjából és megnézi, milyen az időjárás. Ha süt a nap, és meglátja a saját árnyékát, úgy véli, a tél még nem adta ki mérgét és visszabújik a helyére 40 napra. Ha hideg téli időt tapasztal, kint marad, mert hamarosan jön a tavasz. (Lukács Józsefné, Ferencz Éva: Kerek egy esztendő) Jó alkalom nyílik ekkor az állatok életmódjáról, testfelépítéséről, táplálkozásáról, átteleltetéséről foglalkozni.

Hétfőn megépített medvebarlangunk végig kísérte a hét többi napjának játéktevékenységét. A gyerekek szívesen ki-be bújtak, megpihentek benne párnákon, téli elemózsiát pakoltak be a mackóknak.

Felfedezték milyen jó le-fel mászni a „barlang” oldalán. Ekkor kibővítettük macis játszótérré, mászási és csúszási lehetőséget teremtve egy szélesebb és keskenyebb lappal. Ezeken a lapokon a kisautók is jól gurultak.

Macis héten mi is kismackókká váltunk macis fülek által.

A színes ernyő a gyerekek nagy kedvence, bármelyik évszakban, bármilyen tevékenységhez kapcsolhatjuk. A héten az otthonról hozott macikat hintáztattuk benne.

Összehasonlítottuk kis mackóikat nagyság szerint, és ha már ilyen jól elhelyezkedtek az ernyőn, akkor a mackókat ölbe ültetve hallgatták meg a két medvebocs történetét.

A legkisebbek szeretnek felületet festeni, no meg a tenyerüket, sőt az alkarjukat könyökig, mert ez olyan jó mulatság és remek érzés. A tisztítása már nehezebb, de nem baj. Ruhájukat festőköpennyel, pólóval védjük. Ragasztott mackóval együtt festették be az egész lapot, majd leemelve a macisablont egy fehér és egy színes macit kaptak, amelyekkel a faliújságunkat díszítettük.

Egy-két képecske került a tablónkra is, sőt otthon készített kismacikkal, mesekönyvekkel és plüss macijukkal is színesítették a hetet a gyerekek.

Mackó, mackó ugorjál… örömmel éneklik, és közben mozognak. Egy „mézesmadzag” köré szerveződve jártuk be különböző formában a csoportszobát mackós énekeket énekelve. „Mézesmadzagból” körformát alakítva ki-be ugráltunk. Ezután a madzagra leülve szintén mesét hallgattak. Mese végén pedig mézet kóstoltak. Szinte minden gyerek nagyon szereti a mézet, - mert mint ők mondják – olyan édes, aranyszínű, ragadós és finom. Bizony szükség volt az alapos kéz és arcmosásra és egy-egy hajtincs megtisztítására.

Délelőttönként, rakodás után körbe adogattuk énekszó mellett minden gyerek maciját. Elmondták, kinek mit szeret a macija, - pocaksimítás, fülcsiklandozás, ölelés – és ezeket a mozdulatokat alkalmaztuk a macikon. Az érzelmi nevelés pillanatai voltak ezek, valamint a társak játékának megbecsülése.

Pénteken, a hét zárásaként az óvoda apraja-nagyja mozizott. Természetismereti filmeket és meséket nézhettek meg. A Csiga és Süni csoportosok belépőjeggyel érkeztek. Összegyűltünk a Méhecske csoportban, és Luca óvónéni technikai tudásának köszönhetően, projektor és kivetítő alkalmazásával igazi moziban érezhettük magunkat. Fegyelmezetten, érdeklődve nézték a filmeket. Boribon meséi voltak a legnépszerűbbek, mivel hozzájuk közelálló, velük is megtörténhető tartalmakat közvetítettek.

Kibújás vagy bebújás? Ez a gondom óriás – mondja a medve Weöres Sándor versében. A néphiedelem szerinti ismeretet a hétvégén figyelhetik meg otthon a gyerekek.

Fotókat a Galéria menüben találhatnak.